Tyukod nagyközség

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Csengeri kistérség
Lakosság: 2142 fő
Terület: 62.22 km²
Népsűrűség: 34,43 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 44

Fekvése

A Szatmári-síkságon, az ország keleti csücskében, az Ecsedi-láp szélén terül el. Mátészalkától 28 kilométerre délre található.

Nevének eredete

Neve a személynévként is használt magyar tyúk főnév -d képzős származéka.

Története

1181-ben a cégényi monostor határjárási okmányában Etetyukoda, 1344-ben Ekethykodya, 1345-ben Ochechykudya, 1410-ben Thykud, Thywkwd néven írták.

1219-ben két község volt: az egyik a Szente-Mágócs nemzetség alapította Egyedkuttya, a későbbi Eketyukod.

A másik Tyukod (amely 1334-ben egyházzal is bírt) ősi uraként a Tyukodi nemzetséget jegyezték fel, de mellette a 13. század-ban a Kölcseyek is birtokolták.

1389-ben Tyukod határából egy részt kiszakított a Káta nemzetség és azon a területen alapították meg Porcsalmát.

1395-ben Tyukod földesura Domahidy Miklós volt;

1406-ban Eőry Ambrus, 1424-ben Kazai Kakas Miklós és Kászonyi Pogány Domokos,

1449-ben Jármy László, Ramocsaházy Tamás, Zsadányi Tamás és Santhus Miklós kapott benne jószágot, de mellettük a Lónyay család és az Eőryek is birtokolták.

1514-ben, a Dózsa-féle parasztfelkelés-nél a tyukodi nemesség a „keresztes pórokhoz” állt, amiért minden birtokukat elkobozták és a falu Báthory András főispán kezére jutott.

Tyukod 1907. évi pecsétje

1750-ben Rápolthi Nagy Sándor és György nyert egész Tyukodra királyi adományt, ők voltak a legnagyobb birtokosok a XIX. század közepéig az Uray, a Szalay és a Gyene családokkal együtt.

Szatmár vármegye katonai leírói 1782–1785 között elég kevés adatot jegyeztek fel róla: az Ecsedi-láp áradáskor a rétek nagy részét elöntötte, ám azok ismét kiszáradtak.

Fényes Elek a Geographiai Szótárban ezt közölte róla: „Szatmár vármegyei falu, határa lapos, de termékeny, nádja, szénája az Ecsedi-lápon sok; 872 lakosa van.”

Szatmár vármegye monográfiájában kisközségnek nevezték az Ecsedi-láp mellett, 266 házzal és 1599 lakossal, határa (amelynek nagy része a XX. század elején a szép, emeletes kastélyban lakó báró Uray családé volt), 10 819 holdra terjedt ki. Itt feküdt hajdan Bürgezd, amely 1546-ban még népes község volt Bylygezd néven. A 17. század-ban pusztult el, lakosai Tyukodra költöztek, ahol egy róluk elnevezett utcát talán a mai napig Bürgezdinek hívnak az idősebb emberek.

Szintén Tyukod határa rejti az elpusztult Jánosi helység területét; a falu a néphagyomány szerint a láp ingoványaiba süllyedt.

Nevezetességei

Református templom

A tyukodi református templom 1792 – 1794 között épült.

Orgonáját 1814-ben Nagyvárad-on építette Kremmer János.

1906-ig a szatmárnémeti Láncos-templomban szólt, majd megvásárolták a tyukodiak. Érdekessége a hangszernek, hogy ettől a mestertől ez az egy van Magyarországon.

A tyukodi református templom 30 méter magas tornyában két harang lakik. A nagyobbik, tíz mázsa nyolcvan kilós harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1948-ban Budapesten. A harang felirata büszke üzenet, mely szerint "Tyukod magyar volt, református volt, ma is az, és az is marad."

Horgásztó

Következő községek

További községek